Ezért már a borospohár kiválasztásánál is résen kell lennünk. Nem mindegy, hogy a különböző borokat milyen pohárból fogyasszuk. Érdekesség képen azért elmondom, hogy régen olvastam erről az egyik könyvemben, ahol azt írták, hogy a bor ízét valójában nem befolyásolja a pohár, mert annak ugyanolyan íze van minden pohárfajtában. Ez állítólag egy teszt eredménye volt. A történet lényege, hogy ez a könyv azt írja, hogy a borospohár nem más, mint üzlet, egy kitalált történet, amelyet az emberek elhisznek és milliárdos bevételt hozott a borospohár kitalálójának, gyártójának.
Mese vagy nem, én elképzelhetetlennek tartom, hogy a bort vizespohárból igyam. Sokszor próbáltam már illemből, vendégségbe, ahol nem adnak különösebben a bor rituáléjának, kínálják, mint a vizet.
Valahogy nem esik úgy a bor, mint akkor, amikor borospohárból fogyasztom.
Visszakanyarodva a témához, a borospoharakról általánosságban tudni illik:
Pezsgő:
Hosszú, keskeny szárú poharat válasszunk, amelyben a buborékok egészen fantasztikusan muzsikálnak és a pezsgő zamatát a pohár sokáig magában tartja.
Fehérbor:
A fehérborokról általánosságba elmondható, hogy keskenyebb átmérőjű pohárból kell inni, mint a testes vörösborokat. A profik és, akik igazán adnak a rituáléra, azok a fehérboros poharakat is a fehér bor fajtájától függően válogatják. Ugyanis a fehérboros poharak is többfélék lehetnek. Még a nívós éttermek sem biztos, hogy a megfelelő pohárból kínálják első osztályú boraikat.
Rizlinges pohár: a fehérboros poharak keskenyebbik fajtájába sorolhatók és a könnyedebb fehérborokat isszuk belőle.
Chardonnay pohár: szélesebb a rizlingesnél, ezért a chardonnay mellett a testesebb fehérborokat, rosét kínáljuk ebből.
Vörösbor:
A vörösborok nehezebbek, mint fehér társaik, ezért a vörösboros poharak is ehhez igazodnak. Két féle poharat szeretnék kiemelni, az egyik a burgundi, a másik az úgynevezett bordeaux-i pohár. A kettő közti különbség abban áll, hogy a burgundi poharaknak szélesebb, tömzsibb az átmérőjük, míg a másik keskenyebb és magasabb.
A poharak alkatából eredően a burgundis pohárba töltjük az illatos, zamatos, fiatalabb borokat, míg a bordeaux-i változatába az érett vörösek kerülhetnek.
Amit még a poharakról tudni érdemes:
- A bort sosem szabad tele tölteni. Az érvényes szabály, hogy a pohár legszélesebb pontjáig töltjük a bort, akár fehérborról, akár vörösről legyen szó.
- Színes poharat soha! Kizárólag átlátszó, kristálytiszta poharat válasszuk, mivel a bor színe, textúrája, testessége kizárólag átlátszó pohárból érzékelhető, ami elengedhetetlen a borélmény megéléséhez.
A koccintás etikája:
A borospoharat kizárólag a száránál illetve a talpánál kell megfogni. Ennek oka, hogy a kezünk melegével ne melegítsük fel a bort. Minden bort a hozzá illő megfelelő hőmérsékleten tanácsos fogyasztani, mivel élvezeti értéke különben elveszik.
A koccintás esetén sem más a szabály. A poharat a száránál, vagy talpánál fogva fogjuk meg és egymás szemébe nézve koccintsunk.
Mindig ügyeljünk arra, hogy soha ne igyuk ki poharunk teljes tartalmát annak érdekében, hogy bármikor legyen lehetőség a koccintásra. Ez egy egyszerű, de aranyat érő szabály.
